Tisztában kell lennünk azzal, hogy az egyre magasabb műanyag nyílászárók esetében, a szerkezetre ható erőhatások bizony maradandó deformációt okozhatnak. PVC egy dilatálásra erősen hajlamos alapanyag, ezért a túlméretes nyíló, bukó vagy tolható szárnyakat extra merevítéssel érdemes ellátni. Ez persze plusz kiadást jelent, de a fizikát nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Felmelegedés által okozott erőhatások és a műanyag ablak, ajtó
Az elején szögezzük le, nem egy gyártó termékéről írunk most, hanem a műanyag ablakokról, ajtókról általánosan. Nincs olyan, hogy az egyik gyártó alapanyaga jobb (na jó, ez nem igaz) így nem veszi figyelembe a fizikai erőhatásokat. Ugyanis sajnálatos módon egyrészt a felmelegedés (naphő) okoz végleges deformációt a műanyag szerkezetekben, ha azok nem megfelelően erősek és a szélterhelés (Iw) a másik nagy ellensége a nyílászáróknak. Érdemes belegondolni egy ár vásárlás esetén, vajon megfelelőn van erősítve a PVC ajtó, vagy csak ár eladás részesei vagyunk? Ne legyen szándékos károkozás áldozata!
Az egyre melegebb nappalok miatt, a műanyag ajtók ablakok sajnos olyan hőhatásnak vannak kitéve, hogy a szárnyak, de még a tokok is eldeformálódhatnak. Mindez akkor igaz hatványozottan, ha az árak alacsonyan tartása érdekében a külső és a belső alapanyagon a gyártók spórolnak. Tényleg igaz, hogy olcsó a termék az adott pillanatban, de később válik drága beszerzéssé majd, ha idő előtt cserélni kell azt.
Leírunk most néhány értékes információt arról, hogy milyen fizikai hatások érik az ajtókat és miként érdemes védekezni ezen hatások ellen. Ezek nem egyedi esetek, hanem az érzékelhető felmelegedés és e szélterhelés által okozott végleges deformációk sajnálatos hatásai. Tévhit is van a szakmában, de megpróbáljuk tisztázni most mindezt.
Műanyag ajtók, erkélyek 210 cm magasság felett
Megrendelések alkalmával rendre szembe találjuk magunkat olyan műanyag erkélyajtókkal, ablakokkal, bejárati ajtókkal vagy toló szerkezetekkel, amelyek magassági mérete meghaladja a 210 cm-t. A szabványok egyre magasabbak lettek szerte a világban. Elég megnézni, hogy régebben 180 cm, majd később 210 cm magas belső ajtókat és bejárati ajtókat gyártottak. Ma már az új építésű házak esetében alap magassági méret a 240 cm, ha yg bejárati ajtóra vagy erkélyajtóra gondolunk. Persze vannak ettől még magasabb kivitelek is, de egyelőre elegendő számunkra a 240 cm magas nyílászárókkal foglalkozni, mert van itt is teendő.
FOKOZOTTAN SZIGETELT NYÍLÁSZÁRÓK |
Ma már az új építésű ingatlanok és nagyon sok esetben a felújítás alatt lévő lakások, házak esetében is a nyílászárók hőszigetelési értékénél, az Uw: 1.1 W/m2K értéket („BB” energetika teljes hőveszteségi mutatója) határozzák meg, mint alap elvárást. Mindez azt jelenti, hogy háromrétegű üveg alkalmazása elengedhetetlenné válik a rendelés és a gyártás során. Miért érdekes mindez? Nos, hamarosan látható lesz, hogy a túlméretes szerkezetekre ható erő komolyan igénybe veszi a műanyag nyílászárót.
Tudjuk, hogy kétrétegű üveg esetén 1 m2 üveg súlya 20 kg/m2, míg 3 rétegű üvegnél mindez már 30 kg/m2. Nem beszélve az extra méretű szárnyaknál, ahol már 6 mm vastag üveget kell alkalmazni. 6 mm üveg esetén, egy 3 rétegű üveg súlya eléri a 45 kg/m2 -t. Érezhető, hogy a szóban forgó pl. 100*240 cm pl.: bny erkélyajtó esetén a szárnyon lévő súly elérheti akár a 80 kg-ot (3 rétegű üveg), a szárnyban lévő acélmerevítéssel és a profil súlyával együtt. 300*240 cm toló-bukó erkély szárnysúlya pedig a 160 kg-ot. Ezt a súlyterhelést elegendő magával cipelni a vasalatnak és a profilnak alap állapotban is. Ehhez jön még hozzá a szélterhelés és a naphő által okozott feszültség és terhelés.
ERŐHATÁSOK |
Kétféle erőhatás hat az erkélyajtó szárnyára. Iw (wind/szél – Kilonewton/m2) és az Ig (üvegsúly). Statikai terhelhetőség minden esetben a szárnyhoz igazodik és nem a tokhoz. A szárny tehetetlen és csupán két vagy három ponton van rögzítve (erkély/bejárati ajtó). A gyártó egy diagram alapján megadja a szárny típusát és a hozzá kalibrált belső merevítő acél formáját, vastagságát.
Az Ig (glass) a lefele ható erő – üveg súly. Ha túl nagy az üveg súlya, abban az esetben a lefele ható erő az alsó szárnyprofilt meghajlítja. Erősebb acélmerevítést érdemes a szárnyba ilyenkor alkalmazni és a sarokpontoknál még plusz acél sarokmerevítést beszerelni. Olcsó termék nem fogja ezt a plusz költséget bevállalni és nem biztos, hogy a megfelelő statikai merevítések lesznek beszerelve a szerkezetbe.
Az Iw (szélterhelés) pedig a magassági méretezésre hat. Többféle szélzóna kerül meghatározásra. Pl. szárazföld 22,5 m/sec (ezt fordítják át Kilonewton/m2-re). Minket nem érint, de van még tengerparti, hegyvidéki stb…Iw érték. Minden környezetben más és más merevítésekkel látják el a műanyag szerkezeteket a gyártási folyamatban.
Szóval egy komplex tervezés előzi meg a kivitelezést. Általánosan megfogalmazható, hogy 210 cm magasságig az adott környezeti hatásokra van méretezve a szerkezet. Az előzőekben leírt túlméretes, tehát 210 cm-nél magasabb ajtókra ható erőket kell kordában tartani valahogy, ha minden áron egyben nyíló ajtószárnyat szeretnénk látni.
Van erre is megoldás természetesen, de vanna uralkodó gondolatok a szakmában és a vásárlók körében is. Egyik ilyen gondolatmenet, hogy tartsuk magunkat távol a 210 cm magas szerkezetektől, a stabil működés érdekében és használjunk felülvilágítót az ajtóknál, ha 210 cm-t meghaladja a szerkezeti magasság.
Másik érv ezzel szemben, hogy az egyben üvegfelülettel gyártott szerkezetek hőszigetelési képessége jobb, mert az üveg szigetel jobban és nem a tok/szárny. Az első állítás a stabilitást helyezi előtérbe, a másik gondolat pedig a hőszigetelést. Látszódik, hogy érdemes foglalkozni mind a két elmélettel, mert nem fekete és fehér a helyzet.
Megoldások 210 cm magasság feletti bukó, nyíló vagy tolható műanyag nyílászárók esetében
FIX FELÜLVILÁGÍTÓ |
Mint írtuk alap kiinduló pont a 210 cm magas nyílászárók gyártása. Ezért, ha van egy 240 cm magas erkély vagy bejárati ajtónk, 210 cm magasság felett érdemes fix felülvilágítót gyártani hozzá. Így a nagyobb erőhatásoknak (Iw – Ig) is ellenáll a szerkezet alap erősítésekkel.
SZÁRNYOSZTÓ ÉS A TÉVHIT|
Sokan még a szárnyosztást alkalmazzák, mind a terhelést segítő megoldást, mind a görbület elkerülése érdekében, mind a naphő terhelés esetén. Sajnos ez egy tévedéssel teli ösvény. A szerkezetre ható oldalsó erőhatás (szélterhelés) a kardosodást okozza. Görbület ellen ez a szerkezeti kimerevítés nem jelent megoldást. A szárny görbületét nem gátolja meg, mert erre a fizikai terhelésre nem merőleges a szárnyosztó. Ugyan abban a síkban van, mint a szárnyprofil síkja. Ezért a szárnyosztó együtt mozog a szárnnyal, tehát amire alkalmazzák sokan, arra pont nem jelent megoldást.
De akkor mire jó a szárnyosztó? Egy dologra lehet a szárnyosztót alkalmazni csupán. Tetszik vagy nem tetszik. Mármint nem a fizika elleni megoldásra gondolunk, mert az nincs, hanem az esztétika megoldásra értettük. Tetszik, hogy látom benne az osztót, avagy sem. Csupán ennyi a szárnyosztó funkciója. Valamint, ha alul mondjuk tömör panel van az ajtóba, felette üveg, abban az esetben alkalmazni kell az osztást.
FALCMEREVÍTŐ | A VALÓDI MEGOLDÁS
Mint írtuk, magas szerkezeteknél (210 cm felett) az Iw és az Ig erők együtt dolgozzák meg az nyílászáró szárnyát. Viszont, ha ragaszkodunk a teljes, megszakítás nélküli üvegmezőhöz (esztétika vagy szigetelés miatt), van megoldás. Az Ig erő miatt az alsó acélmerevítőt a szárnyban érdemes megerősíteni, majd falcmerevítést kell alkalmazni.
Az Iw kivédésére a zár és a pánt oldalon teljes magasságban a szárnyprofil belső oldala és az üvegmező közé egy „C” alakban visszalapított falcmerevítő vasat helyezünk be és rögzítjük azt. A kardosodás (görbület) lehetőségét csökkentjük ezáltal le. A szárny így egyben nyitható és az üvegmező sem került megszakításra.
A teljes megszakítás nélküli erkélyajtó kialakítása (falcmerevítővel) költségesebb megoldás. Mindennek van ára, de így szakszerű a kivitelezés. Amennyiben máshol nem kínálnak Önnek ilyen megoldást a felső mérethatáron lévő erkélyajtóhoz, kérje az értékesítőtől ezt az opciót. Viszont sajnos több gyártó erre nem fog ajánlást tenni, mert alkalmazásukban nincs erre lehetőség.
FALCMEREVÍTŐ ÉS SZÁRNYOSZTÓ EGYÜTT? |
Ez nem valódi megoldás, sőt kivitelezhetetlen. A szárnyosztó két végpontja a két függőleges szárnyhoz csatlakozik belülről, hézag nélkül. Így a falcmerevítőt nem lehet betenni megszakítás nélkül a szárny két függőleges oldalában. Ezért nem lehet mind a két opciót alkalmazni egyszerre. Vagy az egyik vagy a másik műszaki tartalom kerülhet alkalmazásra, egyszerre sajnos nem.
Milyen esetben erősen javasolt a falcmerevítő használata?
Amit mi javaslunk, az a nagy ciklusszámra tervezett színes (RENOLIT fóliás) bejárati ajtó vagy erkélyajtó. Olyan helyeken hatványozottan érvényes mindez, ahol a naphő maximálisan igénybe veszi az ajtót. Ezeknél a termékeknél nagy segítséget nyújt a falcmerevítés. Kérem ezt vegyék komolyan megfontolásra. Másik eset, ahol nagy a szélterhelés és ezt a fizikai hatást az ajtó elszenvedi. Itt is javasolt a falcmerevítést alkalmazni. Csak minőségi, valódi főbejárati ajtóval foglalkozzon, nem éri meg kockáztatni.
