Szögezzük le az elején, hogy a mai modern beltéri ajtógyártásban a legtöbb ajtó tartalmazza a papírrácsbetétet. Azt a betétet, amit a természet alkotott meg a méhek által. Méhsejt betét (papírrács) nagy súlyt bír el, nyomásra kevésbé reagál és megfelelően rugalmas ahhoz, hogy egy beltéri ajtólap betétrendszere legyen.
A méhek megtalálták azt a mérnöki formát, ahol a legkisebb kerülethez a legnagyobb terület tartozik. A hatszögletű sejt nemcsak a fenti feltételeknek felel meg, hanem nagyon erős és statikailag is szilárd. A saját tömegük huszonötszörösét is képesek tárolni, valamint kibírják azt a centrifugális erőt is, amely akkor keletkezik, mikor a lépből kipergetik a mézet. A fenti gondolkodásmódtól vezérleve alkotta meg a bútoripart is kiszolgáló papírgyártás, a méhsejt alakú papírláncot.
Miért alkalmaznak papírrácsbetétet a beltéri ajtókban?
Tudjuk, hogy néhányan véleményesnek tartják a méhsejt betét alkalmazását ajtólapokban és több esetben kereshetnek más megoldást, ha betétrendszert szeretnének választani. „Minden jöhet csak a csapapírrács ne, mert az gyenge minőség!” Teljes nyugalommal javasoljuk a papírrácsbetétes ajtókat több okból is.
KÖNNYŰ SZERKEZET | Egyrészt a felülete a fent leírtak alapján az ajtólapot ellenállóvá és statikailag is stabillá teszi. A méhsejtbetétű ajtók súlya tipikusan 10–20 kg, ami könnyebb, mint a tömörfa ajtók (~30–40 kg). A méhsejtszerkezet minimalizálja az ajtó súlyát, ami megkönnyíti a felszerelést, a zsanérok terhelését csökkenti, és javítja a használati kényelmet.
KÖLTSÉGHATÉKONY |A méhsejtbetét, különösen kartonból vagy préselt papírból, lényegesen olcsóbb, mint a tömörfa vagy nehezebb betétek.
SZERKEZETI STABILITÁS | A méhsejt kialakítása nagy merevséget biztosít a nyomó- és hajlítóerőkkel szemben, így az ajtó kevésbé deformálódik.
Senki ne ijedjen meg, semmi szörnyű dolog nincs benne mert, manapság szinte minden gyártó ajtójában – még annak is, aki felső kategóriaként hirdeti az ajtóit – papírrács található.
Ha egy egészséges magyar férfiember rááll egy papírrács betétes ajtó közepére, az ajtó sem recsegni, sem eldeformálódni nem fog, páratartalomnak és környezeti hőmérsékletváltozásnak is meglepően jól ellenáll, tehát a papírrács egy jól kitalált, stabil, megbízható szerkezet, ne féljenek tőle.
Napjainkban szinte minden gyártó beltéri ajtójában – még annak is, aki felső kategóriaként hirdeti az ajtóit – papírrács merevítés található. Ennek legfőbb oka a lapok könnyítése. Normál beltéri ajtó használat esetén ez megfelelő funkcióval bír.
A méhsejtbetétet beltéri ajtókban gyakran alkalmazzák, mivel könnyű, költséghatékony, és megfelelő merevséget biztosít a szerkezet számára. A méhsejt szerkezetű ajtóbetétek a belső térben ideálisak, különösen olyan helyeken, ahol nem szükséges nagy mechanikai teherbírás vagy különleges hő- és hangszigetelés.
Papírrácsbetétes belső ajtók jellemzői
Anyagtípus | Karton alapú méhsejt általában újrahasznosított papírból készül. Könnyű, de érzékeny a nedvességre
Cellaszerkezet | A cellák mérete (általában 10-30 mm) befolyásolja a merevséget és a teherbírást
Forma | Leggyakrabban hatszögletű cellák alkotják az ajtólapban található betétet
Teherbírás | Nyomószilárdság a karton méhsejtnek általában 0,5–2 MPa
Hajlítószilárdság | Függ az ajtó teljes szerkezetétől (keret, burkolat).
Sűrűség | Karton alapú: 60–120 kg/m³
Szigetelési jellemzők | Hangszigetelés általában 20-25 dB között mozog, ami minimális, de elegendő lehet normál lakóhelyiségekben
Hőszigetelés | Alacsony, mivel a méhsejt üreges szerkezete nem zárja ki a hőáramlást
Tömeg | A méhsejtbetétű ajtók súlya tipikusan 10–20 kg, ami könnyebb, mint a tömörfa ajtók (~30–40 kg)
Vastagság | A méhsejtbetét vastagsága általában 28–40 mm, az ajtólap teljes vastagságától függően
Mikor válasszunk beltéri ajtónkba más alapanyagú betétet?
Sokszor feltették már ezt a kérdést és nehéz rá válaszolni sajnos. Szívem szerint nem cserélgetnék nagyon betétrendszert, de ha mondanom kellene valamit, abban az esetben így közelíteném meg a feladatot.
HŐSZIGETELÉS | Nem lehet választási szempont. A belső ajtókat térelválasztásra tervezték és nem hőszigetelésre. A két helyiség közti hőmérsékletkülönbség, amit az ajtó határol, nem lehet nagyobb, mint 2-3 Celsius fok.
HANGSZIGETELÉS | Érdekesebb már a helyzet és itt a betétrendszernek lehet jelentősége. Viszont fontos tudni, hogy a hangszigetelésre a következő betétek alkalmasabbak, mint a papírrácsbetét, de azért nagy csodát ne várjon a végeredménytől.
Papírrácsbetét: 20-24 dB
Furatolt betét: 25 dB
VSP betét: 27-28 dB
UDF betét: 28-30 dB
VALDÓID HANGSZIGETELÉS | Itt tudni érdemes, hogy a fenti betétek nem bevizsgált hangszigetelést mutatnak meg, hanem becsült értéket. bevizsgált hangszigetelt belső ajtók magasabb áron érhető el a bonyolult betétrendszerüknek köszönhetően és az ajtó aljára akusztikus automata küszöböt is kell szerelni.
GÖRBÜLET ELKERÜLÉSE | Nem fontos szempont a deformálódás, a betétrendszer minősége alapján. Írtam, hogy a papírrácsbetét maximális stabilitást ad az ajtónak, nem érdemes ezért más betétet választani felár ellenében. Viszont, amennyiben önt megnyugtatja vagy egyszerűen más betét tetszik csupán, abban az esetben az önnek tetsző betéttel érdemes ajtót vásárolni.
Érdemes tudni azért, hogy abelső páratartalom és a hőmérsékletváltozásra az ajtólapok és a tokrendszer reagál. nincs egyenes ajtólap, mert akár havonta is változik az ajtó deformálódási képessége a fent említett fizikai hatások változására.
