Nagyon fontos, hogy a belső ajtók alap kivitelben nem szigetelnek hangot és hőt sem. Belső terek elválasztását szolgálják leegyszerűsítve mindent. Persze van olyan életkörülmény, amikor szükséges a belső ajtókat is szigetelni valamilyen formában. Tekintsük át az alap hangszigetelési lehetőségeket, egészen a speciális technikai ajtókig, a teljesség igénye nélkül.
Laminált felületű beltéri ajtók
Most a laminált felületű belső ajtókat nézzük át, közülük is a CPL bevonatos terméket, mert hazánk értékesítésének döntő többsége ezekből az ajtókból származik. Mindez azért, mert az ajtó egyedi méretben érhető el, nagyon széles méretskálán belül felár nélkül. Továbbá nagyon széles a kínált szín, üveg, intarzia és megvalósíthatósági területen is.
Alap beltéri ajtó hangszigetelés | méhsejt betét
Az ilyen ajtókban a két ajtólap közötti belső részt méhsejt szerkezetű papírral (azaz papírráccsal töltik ki). Ez az ajtólap könnyítését szolgálja, ezáltal nem terhelődnek a pántok. Az ajtólap ezáltal nem lesz gyengébb, mert a rácsszerkezet kialakítása úgy van megtervezve, hogy az akár a ránehezedő terhelést is bírja, de erre nincs szükség.
Nagy bútorgyártó cégek is alkalmazzák ezt a technológiai „csodát”, mert a nagy szerkezeti stabilitása és teherbírása miatt alkalmas olyan asztalok, polcok gyártására, melyeknek igen nagy súlyokat kell megtartaniuk. A méhsejtbetétes lap akár 40 kg súlyt is elbír 1 cm 2 felületen.
Azt érdemes tudni, mivel térelválasztásról beszélünk a beltéri ajtóknál, hogy a hangszigetelés nem elsődleges szempont. Így egy papírrácsos ajtó hangszigetelő képessége valahol, 22-24 dB érték körül mozog, de ez nem állandó érték.
Tudni érdemes, hogy az ajtólap alja és a burkolat között 0,8-1 cm működési hézag található, ami a hang terjedésében szerepet játszik, pontosabban z ajtólap értéke ezért nem elegendő. Erre szükség van, mert a két tér közti vakum hatást ez tompítja, azáltal lesz könnyebben nyitható egy ajtó
.Tehát elmondható, hogy egy tárelválasztó beltéri ajtó nem alkalmas a hang tompítására, nem ez a funkciója. De akkor nézzük meg, hogyan fokozhatjuk az ajtó hangszigetelő képességét egyszerűbb, költséghatékonyabb módon. Viszont szakmailag hozzá kell tennem, hogy csodát ne várjon egyik kiviteltől sem, ami nem hangtechnikai ajtó minőség. Lehet önnek ódákat zengenek majd, de én szeretek két lábbal a földön állni.
RSP – furatolt forgácslapos ajtóbetétet általában nagyobb mechanikai igénybevétel esetén alkalmazzák. Kitérnék arra, hogy az ajtólapokat érő mechanikai terhelések szerintem igen elhanyagolható. Ezért én általában nem is ajánlom a furatolt betétet a vásárlóknak, néhány eset kivitelétől.
Mechanikai igénybevételeket csoportosíthatjuk:
Alakváltozás szerint
Húzó igénybevétel szerint
Nyomó igénybevétel szerint
Hajlító igénybevétel szerint
Csavaró igénybevétel szerint
Nyíró igénybevétel szerint
Lefolyásuk szerint:
Statikus – állandó nagyságú, tartós terhelés
Dinamikus – a terhelést ütés – vagy lökésszerűen működtetjük
Ismétlődő
Látható, hogy egy építmény esetén ezen hatások érhetik a szerkezetet, de egy belső ajtónál ez kevésbé életszerű hatás. Az RSP furatolt betét melletti érv, hogy stabilabb az ajtó. Megbeszéltük, hogy a papírrácsos ajtó 40 kg terhelést bír el egy négyzetcentiméter felületen. Nem látom (saját vélemény), hogy mitől lenne egy furatolt betétes ajtó stabilabb.
Egy érvet szoktam elmondani az RSP mellett, miszerint nehezebb az ajtólap a két betét súlya közti különbség miatt. Ezáltal az az ajtólapnak nagyobb a „húzása”. Értem ez alatt azt, hogy az ajtó nyitáskor nagyobb súlyt kell megmozgatni. Van, akinek fontos, hogy érezze azt, hogy van a kezében valami.
Hangszigetelésnél az ajtóbetét valahol (nincs konkrétan bevizsgálva) 2-3 dB értékkel tudhat többet, mint a papírrácsbetétes ajtó. Így valahol a szigetelőképesség 25 dB érték körül mozoghat, de szintén nem bevizsgált adat. Igazán látható, hogy ezt a különbséget a denevér észreveheti, de mi nagyon nehezen.
Jobb alap hangszigetelés | VSP betét
A VSP betétet néhány gyártó alkalmazza, de nem a hangszigetelés miatt, hanem az ajtó stabilitása miatt. Nagyobb üvegkivágásos ajtólap esetén nem papírrácsot alkalmaznak, hanem a VSP betét mellett tették le a voksukat.
Igazolni nem tudom ezt az alkalmazást, de egy biztos, az ajtólap súlya nagyságrendileg megnőtt. Aki tehát szereti „húzásra” rendelni az ajtót, az bátran válassza ezt a megoldást. Másik igen komoly esztétikai előnye, hogy az ajtó felületén az erezetet lehet a valódi fa ajtóhoz igazítani. Mindez azt jelenti, hogy az üvegbetét alatt és feletti rész vízszintes erezettel fut, míg a függőleges részek
vertikálisan futnak le, mint a valódi fa ajtóknál.
A hangtechnikai növekmény a betét alapanyagában rejlik, de nem célja a magnak a hangszigetelés. 27 dB érték körül található a tömör ajtó szigetelőképessége.
Maximális alap beltéri ajtó hangszigetelés | UDF betét
Az UDF egy habosított szerkezetben gyártott, az MDF-hez hasonló, de könnyebb ajtómag alapanyag. Hangszigetelő képessége a papírrács vagy az RSP és még a VSP betétes ajtónál is jobb. Viszont még csodák továbbra sem léteznek, nem valódi hangtechnikai megoldásról beszélünk.
UDF betétes ajtó várható hangszigetelése valahol 28-30 dB érték körül lehet, de szintén el kell mondani, hogy ez nem bevizsgált hangtechnikai érték.
Négy alap betétanyagot tekintettünk át, de egyik elem sem bevizsgált hangtechnikai ajtó. Alap papírrácsbetétes ajtón felül kérhető az ajtó RSP, VSP, UDF betéttel, felár ellenében. Fontos, hogy csak tömör, üveg nélküli ajtók hangtechnikai tartományait fogalmaztam meg az írásban.
Hibaforrás továbbra is az ajtólap alatti működési hézag és a falazat hangáteresztő képességét sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Az ajtólap alá lehet tenni automata küszöböt, hogy becsukott ajtólap esetében az alsó működési hézag el legyen zárva, de ehhez sem kell nagy reményeket fűzni véleményem szerint. Vásárolható automata küszöb, de működését tekintve nem minden esetben kielégítő.
Hangtechnikai beltéri ajtó
Egy komolyabb belső betétrendszerrel szerelt ajtólapról beszélünk már és nem egyéb, kéznél lévő alap betét megoldásokról.
Egy hangtechnikai ajtó esetén nem csupán az ajtólapot kell dB-re méretezni, hanem a szoba falazatát is, mert a hang terjedése itt is megvalósul. Tehát az ajtóval együtt a szoba válaszfalazatát is szigetelni kell a szükséges cél érdekében.
Hangtechnikai ajtók betétrendszere gyártónként eltérő lehet és az ajtólap általában vastagabb a szokott 39 mm-nél. Mindez azért, mert több rétegben tartalmaz az ajtólap hangcsillapító megoldásokat. Az ajtók általában 30 dB feletti értékre vannak tervezve és néhány esetben az 50 dB értéket is túlléphetik, igaz csillagászati összegért.
Az ajtólap alatti működési hézag, ami általában 0,8-1 cm-ig terjed, szintén szigetelni kell. Itt is az automata küszöb jöhet számításba, de itt sem az általános alap változat. Ilyen esetben már az akusztikus automata küszöböt kell választani, aminek dB értéke magasabb az alap kivitelnél.
Tehát látható, hogy milyen hangszigetelési megoldások léteznek a piacon a teljesség igénye nélkül. Saját otthoni tapasztalatom, hogy a nem hivatalos hangtechnikai ajtók legmagasabb hangszigetelő képessége sem olyan, amire ön azt mondaná, hogy bizony megéri a felárak ráfordítását.
Tudom, hogy mindez szubjektív leírás és nem tanulmány, de ha őszinte szeretnék lenni és az vagyok, nem szeretek olyan ajtóbetét mellett érvelni, ami utána csalódást jelentene önnek. Igen, megvásárolható betétekkel az ajtó, csupán figyeljen arra, hogy nem aranyharangot fog vásárolni.
Komolyabb hangtechnikai ajtók már tudják lehetőségeikhez képest a jobb értéket, de a fentiekben leírt falazati hangszigetelés mellet tudnak többet, mint az egyszerű betétes ajtók.
Talán már az is megoldás, ha a falazat szigetelés mellett egy alap UDF ajtót vásárolnak akusztikai küszöbbel. Ez csupán egy saját eszmefuttatás és nem mért adat. Ön majd el fogja tudni dönteni, hogy merre induljon tovább. ha tudtam picit segíteni, abban az esetben köszönöm szépen kedves figyelmét.
